Így minimalizálhatók az autóipari kockázatok

A minőségbiztosítás, illetve minőségirányítás az autógyártók és az alkatrész beszállítók esetében különösen fontos, ugyanis egy olyan terméket állítanak elő, amelyet a felhasználók veszélyes üzem közben, a közlekedés során használnak. Ha ezen használat során bármilyen meghibásodás történik, akkor nem mindegy, hogy ennek a felelőse megállapítható-e. A minőségirányítás hazai helyzetéről a QFD Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. ügyvezetőjét, nemzetközi auditort, VDA QMC trénert, Szabó András Viktort kérdezte a Portfolio. 

Egy autóipari beszállítással foglakozó vállalkozás - főleg ha a KKV szektorba tartozó, akár családi cég formájában - mennyire van tisztában azzal, hogy az általa készített, egyenként mindössze eurocentekbe kerülő alkatrész esetleges hibája milyen következményekkel járhat, mekkora a felelőssége és mekkora lehet a késztermék hibájából eredő károk enyhítésében vállalt szerepe, egyáltalán hol tart ma Magyarországon a járműipari minőségbiztosítás?

Nagyon jó a kérdésfeltevés, mert nagyon kevés cég, cégtulajdonos, illetve vezető közelíti meg a témát ebből az irányból, a kockázatok, a felelősség irányából. Holott tulajdonképpen erről szól az egész. Én ezt szoktam hangoztatni, hogy nem különböző tanúsítványoknak a falra akasztásáról beszélünk, hanem arról, hogy egy cég hogyan kezeli a kockázatait, ezáltal lehetőség szerint hogyan kerüli el, például a termékbiztonsági problémákból adódó veszteségeket, kártérítéseket stb. Hogy hol áll Magyarországon a minőségbiztosítás - vagy inkább nevezzük minőségirányításnak, mert a minőségbiztosítás ennek csak egy szelete -, akkor arra a változó a megfelelő kifejezés. Alapvetően az a jellemző, hogy a nagy cégeknél többé-kevésbé rendben vannak ezek a dolgok, mert muszáj, hogy rendben legyenek. Az OEM-ek "konfrontálódnak" elsősorban a végfelhasználóval, illetve a Tier 1-es beszállítók az OEM-ekkel. Itt nagyon nagy hangsúlyt kap a termékbiztonság, a minőségirányítási rendszerek és azon belül a minőségbiztosítás is. Aztán ahogy megyünk lefelé a "táplálékláncban", úgy ez egyre kevésbé érvényesül, illetve egyre jobban a homályba vész, aminek különböző okai vannak. A képzetlenség nem jó szó, mert az alsóbb szinten lévő vezetők is nagy képzettséggel és szaktudással bírnak a saját területükön, inkább a rendszerben gondolkodás hiányát látom az egyik problémának. Emellett az erőforrások megfelelő biztosítása, elosztása sem az ideális a legtöbb esetben. Ez alatt nem azt értem, hogy nincs erőforrás - persze minél kisebb a cég, nyilván annál kevésbé vannak erőforrásai -, de nagyon gyakran az erőforrások fókuszálásával, elosztásával is problémák vannak. Szívesebben költ egy cég valamilyen szupermasinára, amit adott esetben nem használ ki, mint hogy arra költsön, hogy az alkalmazottai - középvezetői szinten is - megfelelően értsék a dolgukat és megfelelően alkalmazzák az autóiparban egyébként rendelkezésre álló eszközöket.

Mibe kerülhet egy jó minőségirányítási rendszer, illetve milyen megtakarítás érhető el általa?
Azt nagyon nehéz meghatározni, hogy mennyibe kerül egy rendszer, ez két költségelemből áll. Az egyik az irányítási rendszer kiépítése, másik a fenntartása. A kiépítés jellemzően a cég, a termék komplexitásától függ, a cég méretétől, de ha a kkv szektorról beszélünk, akkor külső segítséggel 5 és 15 millió forint közötti összegből megvalósítható, kiépíthető egy robusztus autóipari irányítási rendszer. Ami ez alatt van, az hályogkovácsolás.

A dokumentációjuk rendben van, de a valós hatás nem biztos, hogy olyan, amilyennek lennie kellene?
Így van. Erről szól az egész kockázatok és veszteségek témakör, nem az a kérdés, hogy mi van a papírra leírva, milyen tanúsítványok lógnak a falon, hanem az, hogy működik-e az irányítási rendszer, a kockázatokat észlelik-e idejekorán, a veszteségeket megelőzik-e, fel tudják-e építeni úgy a napi működésüket, hogy az lehetőség szerint ne generáljon veszteséget, illetve ne lépjenek fel ezek a kockázatok. Ez az, amit a cégeknek fel kell ismerni, és ez már összefügg a következő válasszal, tehát ezt a rendszert üzemeltetni is kell. Az üzemeltetéshez viszont olyan emberekre van szükség, olyan alkalmazottakra, akik képesek erre. Itt megint vissza kell kanyarodni a cég létszámához, komplexitásához. Van, ahol egy kevésbé magas kvalitásokkal bíró kolléga is tud üzemeltetni egy már kiépített rendszert, de van, ahol igen komoly tapasztalatokra, kompetenciákra van szükség, és ez adott esetben nem olcsó. Ezt látni kell a kkv-knak is, amelyek ilyen szempontból nagyon nincsenek jó helyzetben, mert a jó szakembereket jellemzően elszívják a multik, illetve a nagyobb cégek. Ők meg rá vannak kényszerülve arra, hogy a saját, rendelkezésre álló forrásaikból próbáljanak megfelelő embereket kiképezni. Az erőforrások szűkössége, nem megfelelő elosztása miatt gyakran szembesülök azzal a két kérdéssel a VDA QMC licencképzésekkel kapcsolatban, hogy "Miért ilyen drága? Máshol feleannyiba kerül!", illetve "Nem tudjuk 5 napra kivenni az embereket a munkából, nem lehetne-e 2 nap alatt megcsinálni? Máshol csak 2 nap ez a képzés!" Ilyenkor, ha döntéshozóval beszélek, meg szoktam kérdezni, hogy van e gyermeke? Igen. Hány éves? 16. Hol tanul? Általában kiderül, hogy a csemete valamilyen jó iskolában tanul, sportol, különórákra jár. Mert a szülők azt szeretnék, hogy a gyerek jobban boldoguljon az életben. Ez általában be szokott jönni, megértik a kollégák, hogy nincs ez másképp a dolgozók képzésével sem. A kérdés, hogy mi a cél, miért akarjuk képezni őket? Hogy a vállalatot hozzásegítsük a céljai eléréséhez! Azt is fontos megjegyezni, hogy a képzéssel nem csak pár oldalnyi nyomtatott tananyagot és pár óra előadást veszünk, hanem adott esetben egy a Német Autóipari Szövetség által képzett és jóváhagyott tréner 20-30 éves tapasztalatát! A képzési idő lerövidítésével kapcsolatban - azon túl, hogy a licencképzések hosszát a képzéseket kidolgozó német OEM és Tier 1 munkacsoporttagok határozzák meg - azt szoktam még kérdezni, hogy ha orvoshoz kéne menni, mit szeretnének, ha olyasvalaki operálná meg őket, aki a Harvard-on tanult 6 évig, vagy aki valahol a világ végén szerzett orvosi diplomát 1,5 év alatt?
A fentiek miatt azt nem lehet számszerűen megmondani, hogy az üzemeltetés mennyibe kerül, de azt biztosan állítom, hogy a megfelelő dolgozók alkalmazása és képzése töredékébe kerül a selejtköltségnek, reklamációs és válogatási költségeknek, melyeknek egy része megelőzhető lenne.

Milyen hasznossága tud lenni egy minőségirányítási rendszernek?
Lassan 20 éve dolgozom az autóiparban és több mint tíz éve auditálok magyar és külföldi cégeket. Láttam már egy pár varjút karón. Amilyen irányból ezt meg lehet közelíteni, és megint visszakanyarodnék a képzettségek, kompetenciák témakörhöz, hogy ha a döntéshozók nem tartják fontosnak, hogy elküldjék a dolgozókat például egy FMEA képzésre, akkor adott esetben ezek a dolgozók nem lesznek képesek arra, hogy előre jelezzék, illetve megállapítsák az esetleges hibalehetőségeket, azok bekövetkezési valószínűségét, illetve azok következményeinek a súlyosságát. Ezért ezek a gyártó cégek úgy fogják megtervezni a folyamataikat, hogy abból kimarad valamilyen megelőző vagy detektáló intézkedés, amiből aztán jó esetben csak belső selejtje lesz, rossz esetben vevői reklamációk is lesznek, nagyon rossz esetben pedig akár egy termékfelelősségi problémába is belegabalyodhat a cég, ami egy kkv-nak akár a létét is veszélyeztetheti. Ez visszavezethető arra, hogy annak idején valamilyen kompetenciát nem tartottak fontosnak, vagy azt gondolták, hogy ezt is úgy hívják, és ez a legolcsóbb, akkor ez is jó lesz nekik. Ez a kockázati része. A másik része, ami szintén összefügg a kompetenciákkal, hogy ha pl. a statisztikai folyamatszabályozásnak a lényegét, értelmét nem látja meg a cég, nem helyez rá hangsúlyt, hasonló módon veszteségeket generálhat, nemcsak az effektív "megtermelt" selejt miatt, hanem azért is, mert a rendszere nem képes arra, hogy az esetleges problémákat előre jelezze, hogy még idejekorán be lehessen avatkozni. Tehát abszolút összeköthető egy irányítási rendszer és a benne dolgozó kollégák kompetenciáinak megléte és milyensége a cég effektív, pénzügyi eredményeivel.


Egy, az autóipar iránt érdeklődő kkv számára mik azok az első tanácsok, amiket Ön tudna adni? Milyen irányba induljanak el a minőségirányítás terén? Mennyire fontos az, hogy egy olyan rendszert kezdjenek el alkalmazni, amit aztán tovább lehet fejleszteni a növekedésüknek megfelelően?
Ezek a rendszerek, illetve a kiépítésükhöz szükséges tudás, rendelkezésre állnak Magyarországon, az egy más kérdés, hogy az esetek kisebb részében működnek. Azt szoktam javasolni jellemzően minden cégnek, amelyiknél megfordulunk rendszerfejlesztés témában, hogy a legelső lépés az, hogy a tulajdonos, az ügyvezető vegyen részt egy TS 16949 workshop-on, amely az irányítási rendszerek alap összefüggéseit mutatja be. Értse meg, hogy ez miről szól, mert rajta múlik, hogy egy cégnek lesz-e jól működő irányítási rendszere, vagy sem. Ezzel szemben jellemzően az történik, hogy mivel ott van a szabvány elején, hogy minőség, akkor majd X. Y., a minőségbiztosítási vezető elmegy, és megcsinálja. Csak ez vezetői meg tulajdonosi támogatás nélkül nem fog működni. Egy vezető vagy tulajdonos viszont nem tud támogatni valamit, amit nem igazán ért és lát át összefüggéseiben. Ezért az első és legfontosabb lépés egy kkv-nak az, hogy az első számú döntéshozó, vezető akarja megérteni, hogy miről szólnak a minőségirányítási, vagy egyszerűen vállalatirányítási rendszerek, és hogyan tudja ezáltal a kockázatait azonosítani, a költségeit, veszteségeit csökkenteni, végső soron a nyereségét növelni a cég. Ha ez megvan, a többi dolog, amiről beszéltünk, ideértve a valódi kompetenciák megszerzését is, sokkal gördülékenyebben fog menni.

Az autóipar átalakulása a minőségbiztosítás terén igényelt-e, illetve a jövőben igényel-e változást?
Alapvetően a minőségirányításnak egy szelete, ahol ez komolyabb kihívásokat eredményezett. Nem feltétlenül magában az irányítási rendszerben, mert az alap megközelítés ugyanaz, inkább a termék, ami egyre gyakrabban egy szoftver vagy valamilyen elektronikus alkatrész, ami szoftvereket is tartalmaz. Ennek a validálási folyamata változott meg jelentősen, és ezt a megközelítést kellett jelentősen változtatni. Gyakorlatilag az autókkal együtt fejlődik a háttértámogatás, az irányítási rendszerek, illetve a különböző módszerek.

A QFD Mérnöki Tanácsadó Iroda Kft. beszállítói konferenciája is az edukáció egyik lépcsőfoka?
Igen, illetve ez már egy kicsit összefoglalóbb jellegű. Itt már jellemzően gyakorló autóipari cégek vesznek részt előadóként, akik inkább a tapasztalataikat, az aktualitásokat mutatják be. Mi, a Német Autóipari Szövetség Minőségirányítási Központjának licencpartnereként német vonalon mozgunk elsősorban, így a Mercedes-Benz, az Audi, Tier 1-es beszállítók, mint a Robert Bosch, a Continental, a ZF és az ő magyarországi beszállítóik mutatják be, hogy irányítási rendszer szinten, minőségirányítási technikákkal és vevői követelményekkel kapcsolatban mik az aktuális elvárások, trendek a gépjárműiparban. Amit mi a szervezői részről hozzáteszünk, a VDA QMC magyarországi licencpartnereként, hogy megmutatjuk az aktuális képzési irányokat, milyen irányba mozog a Német Gépjárműipari Szövetség. Ez fontos, mert Magyarország nagyon erősen német irányultságú, ami az autóipart illeti, és amerre Németországban fújnak a szelek, előbb utóbb Magyarországon is arra fognak. Így gyakorlatilag első kézből kínáljuk a magyar autóipari cégeknek a német OEM-ek és Tier 1-es cégek delegáltjai által összeállított képzéseket. Mindig vannak aktualitások, most például a Volkswagennek vannak új elvárásai a beszállítók felé, néhány olyan kötelezettség, amit a Német Autóipari Szövetségen, illetve a nemzetközi licencpartner hálózaton keresztül lehet kielégíteni.
Forrás: www.portfolio.hu
 
 
Katalógus letöltése

NYÍLT képzési időpontok és árlista -
2018. I. félév
 

Rendszerfejlesztés

Heti eltérés blog

Heti eltérés rovatunkban auditorunk minden héten egy esetet dolgoz fel. Most Ön is próbára teheti tudását.
bővebben
 



Magyarországon először kapható magyar nyelven a VDA 6.3 című kiadvány.